Szeretettel köszöntelek a Jobbik Magyarországért Mozgalom klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jobbik Magyarországért Mozgalom klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jobbik Magyarországért Mozgalom klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jobbik Magyarországért Mozgalom klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jobbik Magyarországért Mozgalom klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jobbik Magyarországért Mozgalom klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jobbik Magyarországért Mozgalom klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jobbik Magyarországért Mozgalom klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Necenzurirano című horvát internetes hírportál a közelmúltban több cikkében foglalkozott a radikális iszlám terrorhálózatok európai terjeszkedésével. A lap szerint Magyarország az ezredforduló után kiemelt célpont lett az al-Kaida és Irán számára is, és ebben a stratégiában fontos szerepet játszott haláláig Eduardo Rózsa-Flores, valamint a vele kapcsolatban álló Jobbik, gerilla-szervezetek, valamint a Magyar Iszlám Közösség is. A horvát újság információit nem áll módunkban minden szempontból ellenőrizni, de az általuk felvázolt kép összecseng a megnevezett magyarországi szereplők nyilatkozataival.
Bolívia, Kolumbia után a világ második legnagyobb kokaintermelő országa. A bolíviai kokainkereskedelem hagyományosan két irányban, a „brazil" és a „paraguayi" útvonalon keresztül zajlik. Az utóbbit egy második világháborús horvát usztasa tábornok, Vjekoslav „Maks" Luburic építette ki az ötvenes években.
A hálózat központja a bolíviai Cochabamba nevű városban élő horvát közösség volt, ahonnan Paraguayon keresztül Argentínába, majd onnan Kanadába kerültek a szállítmányok, ahol az ott működő neonáci „Norvalska" nevű csoport vette át a küldeményeket. Ők részben - amerikai fajgyűlölő szervezetek segítségével - az Egyesült Államokba, részben a balkáni kábítószer-maffián keresztül Európába juttatták tovább a drogszállítmányokat.
A kilencvenes években a balkáni háború során a hálózatot fegyverszállításra is felhasználták. A neonáci Norvalska csoport egy része Horvátországban telepedett le. A hálózat ekkor már nemcsak Latin-Amerikából érkezett drogokkal, hanem a Közel-Keletről, elsősorban Afganisztánból származó ópiummal is kereskedett, amelyet - többek között magyarországi útvonalon keresztül - Nyugat-Európába továbbított.
A keleti szál bekapcsolódásával a hálózat egyre inkább radikális muzulmán befolyás alá került. A kábítószercsempészek közé a horvát lap állítása szerint ekkor kezdtek beépüli az al-Kaida terrorszervezet emberei.
A rendszer
A radikális iszlám balkáni terjeszkedése már a nyolcvanas évek végén megkezdődött. Egy szudáni férfi, Dr. Fatih el Hasszanein diplomáciai útlevéllel Bécsbe érkezett, ahol 1987-ben létrehozott egy alapítványt, amely fedőszervezetként szolgált a radikális terjeszkedés támogatására. A kommunizmus bukása után a Harmadik Világ Segélyalapítvány (TWRA) érdeklődése elsősorban a Balkán és a kelet-európai országok felé fordult.
El Hasszanein az iszlám világuralomért harcoló Muzulmán Testvériség nevű radikális szervezet tagja volt, onnan lépett át - a szervezet több más vezetőjéhez hasonlóan - az Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorcsoportba. A Hágai Nemzetközi Bíróság a balkáni háborús bűnösök elleni per során kivizsgáltatta a TWRA tevékenységét. A nyomozás megállapította, hogy a TWRA a balkáni háború idején több százmillió dollár értékben finanszírozott fegyverszállítmányokat a szerbek ellen harcoló bosnyák muzulmánok számára, és több ezer Afganisztánból, valamint más közel-keleti országból toborzott dzsihádista önkéntest juttatott be Boszniába. A Washington Post című amerikai lapban a TWRA-ról megjelent elemzés szerint el Hasszanein Bécsben Alija Izetbegovics bosnyák elnök megbízásából is tevékenykedett, akivel már a hetvenes évek óta baráti kapcsolatokat ápolt.
A bécsi székhelyű alapítvány 1995-ig működött, amikor az osztrák hatóságok betiltották a tevékenységét. Hét év alatt több mint 400 millió dollár érkezett a számláira. A hatalmas összeg radikális iszlám támogatóktól és kormányzati forrásokból származott. Az osztrák hatóságok megállapították, hogy a finanszírozók között voltak állami támogatók is, Irán, Szaúd-Arábia, Törökország és Malajzia. Emellett azonban az alapítványt az al-Kaidához köthető személyek is támogatták, és egyes jelentések szerint a TWRA része volt az Oszama bin Laden irányítása alatt álló „Aranylánc" elnevezésű európai muszlim radikális pénzügyi hálózatnak.
Irán a balkáni muzulmánok felfegyverzésével az amerikai rendezési tervet akarta megakadályozni, míg az al-Kaida a zavaros háborús körülményeket kihasználva „alvó" terrorsejteket igyekezett telepíteni több európai országban. A TWRA kapcsolatban állt az első New York-i bombamerénylet kitervelőjével, Omar Abdul Rahman sejkkel is, aki 1993-ban megszervezte a Világkereskedelmi Központ elleni robbantást.
A bosnyák kormány védelmet biztosított Hasszanein számára, így visszatérhetett a Balkánra. A balkáni háború befejeződésével nekilátott, hogy új bázist és útvonalat hozzon létre Nyugat-Európa felé. Az európai uniós csatlakozás előtt álló Magyarország ideális terepnek tűnt ehhez. Hasszanein előrelátó volt, már a kilencvenes évek közepén létrehozott Budapesten egy bázist.
A Jótékonysági Békealapítványt a HVG értesülései szerint 1996 tavaszán jegyezték be a Fővárosi Bíróságon, tízezer dolláros tőkével. A három alapító közül az egyik a boszniai diplomata-útlevéllel rendelkező Hasszanein volt.
A terrormegbízottnak azonban szüksége volt arra is, hogy kiépítsen egy olyan politikai-ideológiai bázist, amely alapot teremthet a radikális iszlám terjeszkedéshez, és egyben fedezéket biztosíthat az al-Kaida tevékenysége számára. A mintát a Hamasz és a Hezbollah szervezetei jelentették. Ezek az iráni befolyás alatt álló mozgalmak hármas tagoltságban működnek: egyszerre rendelkeztek politikai és katonai szárnnyal, miközben iszlám alapítványokon, oktatási és karitatív szervezeteken keresztül a terrormódszereket egyébként nem támogató lakosság széles körének a bizalmát is igyekeznek megszerezni.
Mivel azonban Magyarországon nem él jelentős létszámú muszlim közösség, hiányoztak a megfelelő kapcsolatok a hálózat kiépítéséhez. Fatih el Hasszanein Horvátországban találta meg a megfelelő embert, akire rábízhatta a terv végrehajtását. Jelöltje, Eduardo Rózsa-Flores ideálisnak bizonyult. Flores megszervezte a radikális iszlám védelmét és népszerűsítését felvállaló politikai mozgalmat, az alvilággal együttműködő félkatonai ágazatot, és a hivatalos állami elismerést szerzett magyarországi iszlám egyházban is szerepet vállalt.
A félkatonai mozgalom
A lap szerinti kulcsszereplő, a magyar apától és a spanyol anyától származó Eduardo Rózsa-Flores 2009-ben vált igazán ismertté, mikor is bolíviai kommandósok - államellenes puccskísérlet gyanúja miatt - megölték egy Santa Cruz-i szállodában.
Rózsa-Flores életéről halála óta sok adat napvilágot látott: „1991 nyarán önkéntesként fegyvert fogtam a horvátok mellett. Részt vehettem egy nemzeti függetlenségi, igazságos háborúban a vörös csillagot viselő jugoszláv-szerb szoldateszka ellen, és meg is nyertük azt" - idézte fel emlékeit néhány évvel ezelőtt Rózsa-Flores, aki érdemeiért ezredesi rangot kapott a horvát államelnöktől.
A Necenzurirano című internetes lap által említett félkatonai ágazat is beazonosítható: Toroczkai László, a magyarországi szélsőjobb egyik emblematikus figurája, a terrorcselekmények elkövetésének gyanúja miatt letartóztatott Budaházy György és a Jobbik-elnök, Vona Gábor jó barátja, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági mozgalom tiszteletbeli elnöke néhány héttel ezelőtt a Jobbik választási rendezvényén beszélt saját és mozgalma múltjáról, megerősödéséről: A lapunk birtokába jutott hangfelvétel szerint Toroczkai 1999-ben gerillacsoportot szervezett a délvidékre. „Akkor háború volt délvidéken, a NATO bombázta, és Arkan kapitány, a szerb szabadcsapatok egyik rettegett vezetője tett egy kijelentést Belgrádban, miszerint - mivel Magyarország kellett a NATO légicsapásokhoz - bosszúból le fogják rohanni a délvidéki magyarlakta falvakat, és az ottani magyar lakosság fogja túszként védeni Szerbiát a NATO-val szemben."
Toroczkai tehát gerillacsoport szervezésébe kezdett: „A szervezés során ismertem meg olyan horvátországi veteránokat, mint az azóta elhunyt Eduardo Rózsa-Flores, akit felkértem, hogy segítsen eligazodni a katonai életben, hiszen mi nem értettünk hozzá. És olyan emberekkel is sikerült megismerkednem abban az időben, hogy finoman fogalmazzak, akik később a Jobbikot megalapították" - tette hozzá Toroczkai, aki az MTV-székház 2006-os ostromának egyik kulcsfigurájaként lett igazán ismert. Előadásából az is kiderült, hogy ismeretei szerint Kövér László, akkori titkosszolgálati miniszter még 1999-ben szólt Csurka Istvánnak, „hogy ha nem az ő kegyeltjei csinálnák ezt a kis szervezkedést, akkor már rég lecsapott volna ránk a terrorelhárítás".
A szárnyai alatt szervezkedő ifjakról és Rózsa-Floresről Csurka István, a MIÉP elnöke is megemlékezett egy tavalyi cikkében: „A MIÉP-nek természetesen ellensége volt a zsidó-muzulmán (értsd: az apai ágon zsidó származású, de időközben muszlim hitre tért) Rózsa-Flores: mint ügynök dolgozott ránk, be akart épülni. Már 2000 elején felkeresett a Parlamentben az akkor még MIÉP-es és annak ifjúsági tagozatában tevékenykedő Novák Előd, hogy járuljak hozzá és támogassam őket, fiatalokat, mert katonai kiképzésben szeretnének részesülni, és egy szabadcsapatot megalakítva, egy igazi katona vezetésével fel akarják szabadítani a Délvidéket. Kiderült, hogy Eduardo Rózsa-Flores a kiképzőjük és a csapat toborzója" - erősíti meg a horvát lap állításait Csurka. Novák Előd jelenleg a Jobbik alelnöke.
Toroczkai László a közelmúltban a Magyarok Nyilai nevű, politikusok elleni terrorcselekmények elkövetésével gyanúsított szervezet kapcsán került az érdeklődés homlokterébe. A csoportot lebuktató informátor szerint ugyanis a mozgalom politikai szárnyát Toroczkai László vezeti.
A magyar iszlám egyház
A Magyar Iszlám Közösség elnöke Bolek Zoltán. Rózsa-Flores 1993-ban került kapcsolatba az egyházzal, tíz évvel később tért át a muzulmán hitre. Eudardót 2003-ban egy közös iraki karitatív útjuk során érte olyan spirituális befolyás, amelynek eredményeként megtért, és elmondta a sahádát, vagyis a muszlim hitvallást - nyilatkozta Rózsa-Floresről Bolek. Később a Magyar Iszlám Közösség alelnöke, és újságjuk, a Hívó Szó főszerkesztője lett.
Bolek Zoltán szintén érdekes személy: „Korábban szóba került, hogy belépek az MSZP hívő tagozatába, végül a KDNP tagja lettem" - mondta egy nemrégiben közölt interjúban. Arra a felvetésre, hogy iszlám egyházi vezetőként kereszténydemokrata párthoz csatlakozik, azt felelte, ez furcsának tűnhet, de bővebben nem kívánt beszélni róla. „Magánemberként viselt párttagságomnak nincs semmi köze egyházi tisztségemhez." Az viszont nem felel meg a valóságnak - mondta -, hogy a Jobbik mellett kampányol a mecsetben. Bolek azt állította, hogy egy nyilvános rendezvényen megkereste Vona Gábort, a Jobbik elnökét, mert kíváncsi volt rá, hogy a nyugat-európai szélsőjobboldali pártokhoz hasonlóan a Jobbik is ellenségnek tekinti-e az iszlámot. „Vona Gábor megnyugtatott, hogy a Jobbiknak semmi baja az iszlámmal. Többet aztán nem is találkoztunk" - számolt be a beszélgetés lényegéről Bolek Zoltán.
Bolek tudatlanságát - tudniillik a Jobbik iszlámmal kapcsolatos hozzáállásáról - némiképpen árnyalja az a tény, hogy a Magyar Iszlám közösség alelnöke, vagyis Bolek helyettese az a Horváth Ádám, aki egyben a Jobbik hivatalos lapjának, a barikád.hu-nak a szerkesztője, sőt, internetes bejegyzések szerint Vona Gábor személyes tanácsadója.
Megkeresésünkre Horváth azt mondta, hivatalosan nem tanácsadó, nem is tagja a Jobbiknak, ugyanakkor részt vesz a párt sportkabinetjének munkájában, és nem hivatalosan szívesen ad tanácsokat a párt vezetőinek - leginkább az iszlámmal kapcsolatos kérdésekben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Morvai Krisztinának nem szokott tanácsot adni.
Az Index idén januárban arról írt, hogy forrásaik szerint Bolek Zoltán az iszlám közösség mecsetében többször is azzal dicsekedett, hogy külső szakértőként közreműködött a Jobbik választási programja önkormányzati fejezetének elkészítésében. Hegedűsné Kovács Enikő, a Jobbik önkormányzati kabinetjének vezetője - az antiszemita kirohanásairól hírhedtté vált ifjabb Hegedűs Lóránt felesége - a lapnak azt mondta, hogy Bolek, akit a tavalyi Szabadság téri palesztin-napról ismer, valóban eljuttatott hozzá néhány dokumentumot a magyar önkormányzatiság fejlesztésével kapcsolatban.
Bár Fatih el Hasszanein a 2001. szeptember 11-ei merényletek után a terrorellenes razziák elől visszamenekült Szudánba, továbbra is szoros kapcsolatban maradt Floresszel és embereivel. Bolek Zoltán 2003-ban a magyarországi muzulmánok vezetőjeként Szudánban járt, ahol személyesen tárgyalt el Hasszaneinnel. A Kartúmban készült közös fényképük az egyetlen nyilvánosan hozzáférhető fotó az al-Kaida Magyarországért is felelős terrorvezéréről.
A párt
Eduardo Rózsa-Flores a Jobbikkal egészen haláláig jó kapcsolatot ápolt. 2008-ban például Vona Gáborral és Bíber József akkori alelnökkel közösen mutatta be 47 szufi vers című kötetét, majd közösen tartottak lakossági fórumot. Rózsa-Flores „a mi nézeteinket vallotta" - fogalmazott a Heteknek egy jobbikos informátor, és hozzátette, hogy nagyra értékelte például a párt „cigánybűnözéssel" kapcsolatos tevékenységét.
A párt és az iszlám világ kapcsolatát több tény is igazolja: tavaly nyáron az Élet és Irodalom emlékeztetett Vona Gábor pártelnök 2003-as jemeni útjára, és Morvai Krisztina EP-képviselő teheráni látogatására. Vona 2008. október 23-ai budapesti beszédében kilátásba helyezte, hogy az idei országgyűlési választások megfigyelőjének az iráni forradalmi gárdát fogja felkérni. (Néhány hete egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy erről a tervéről egyelőre letett.)
A Hetek értesülése szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottságának közelmúltbeli ülésén megválaszolatlan maradt az a kérdés, mely azt firtatta, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az a tény, hogy Vona Gábor rendszeresen látogatást tesz Irán budapesti nagykövetségén.
Az iszlámhoz való vonzódást igazolja, hogy a Bajnai Gordon miniszterelnök házánál rendezett tavaly áprilisi tüntetésen Morvai Krisztina a „keresztény szeretet" kapcsán arról beszélt, hogy egy palesztin konferencián rendkívül sok bátorítást kapott. „Nagyon sok palesztin emberrel, sok remek harcossal, hamaszossal, Hezbollah-vezetőkkel is találkoztam, nagyon sok bátorítást kaptam" - mondta Morvai, aki immár a Jobbik EP-képviselője, államfőjelöltje.
A Jobbik külpolitikai orientációjáról hivatalos közlések is rendelkezésre állnak: Gyöngyösi Márton, a Jobbik külügyi és külgazdasági miniszterjelöltje a közelmúltban ismertette pártja külpolitikai stratégiáját. Gyöngyösi többek között kijelentette, hogy „a globális térben is radikális paradigmaváltásra van szükség. Az egyirányú, doktriner, rövidlátó, atlantista külpolitikát Kelet felé nyitással kell egyensúlyba hozni, mert a jelenlegi világban egyértelmű, hogy a hangsúlyok radikálisan eltolódtak a nyugati atlantista erőcentrumokból Keletre." A Jobbik politikusa azt mondta, hogy azokat az országokat részesítik előnyben, méretüknél, gazdasági és demográfiai súlyuknál fogva, melyek világpolitikai tényezőkké váltak: Kína, Oroszország, Kazahsztán, Törökország azok az államok, melyek a Jobbik tervei szerint Magyarország új keleti külpolitikájának irányát megadják. Gyöngyösi megerősítette, hogy az arab világ felé történő nyitást fontos és súlyponti kérdésként kezelnék.
Flores végzete
A Chico becenéven is emlegetett Rózsa-Flores már nem érhette meg a Jobbik sikerét a 2009-es európai parlamenti választásokon.
Az indián származású bolíviai elnök, Evo Morales 2006-os megválasztása után az ország „az őslakos többség védelmében" harcot indított a nyugati befolyás ellen. Bolívia ettől kezdve erősíteni kezdte kapcsolatait Kubával, Venezuelával, Iránnal és az arab országokkal.
Morales egyes nemzetközi kábítószer-ellenes szervezetek véleménye szerint személyes ellenőrzése alá vonta a kokaintermelést és -kereskedelmet. Emiatt konfliktusba került a nagyhatalmú hagyományos drog-kartellekkel, akik Bolívia nyugati és délnyugati tartományaiban - amely a kokaintermelés központja - ellenállást kezdtek szervezni az elnök ellen. A szeparatista mozgalom célja az volt, hogy a térséget kivonják Morales ellenőrzése alól. A lázadás átterjedt az ország szegénységben élő keleti tartományaira is, ahol erőszakos utcai tüntetések kezdődtek az elnök ellen.
A bolíviai titkosszolgálat azt feltételezte, hogy a szeparatisták meg akarják gyilkoltatni Moralest és több közeli munkatársát. A merényletet egy nemzetközi terroristakapcsolatokkal rendelkező csoportjának kellett volna végrehajtania. Ennek a vezetője volt Eduardo Rózsa-Flores, akit 2009 áprilisában a bolíviai titkosszolgálat kommandója több társával együtt egy rajtaütésben meggyilkolt.
Tömeggyilkosból kokainbáró
Luburicot
a hírhedt usztasa vezér, Ante Pavelic nevezte ki a
horvátországi koncentrációs táborok,
köztük a jasenovaci tábor
fõparancsnokának. (A jasenovaci
tábor körülményei még az
SS-vezetõket is megdöbbentették, egyikük
„Dante poklához” hasonlította a
létesítményt.) Az õ vezetése
alá tartozott a titkos jankapusztai usztasa
kiképzõtábor is, amelyet 1931-ben a magyar
kormány engedélyével hoztak létre a
déli határ mellett, magyar területen. Luburic itt
készítette fel azokat az usztasa terroristákat is,
akik 1934. október 9-én Marseille-ben
meggyilkolták Sándor jugoszláv királyt
és Louis Barthou francia külügyminisztert. A Luburic
vezette táborokban a háború alatt mintegy 600-900
ezer embert öltek meg. A háború után az
usztasa parancsnok Magyarországon keresztül menekült
Spanyolországba, ahol csatlakozott Ante Pavelichez. Innen
Paraguayba
utazott, ahol az exnáci Alfredo Stroessner elnök teljes
védelmet és szabad mozgásteret biztosított
a számára. (A fenti kép Paraguayban
készült Luburicról a hatvanas években.)
Bár Luburicet 1969-ben a jugoszláv titkosszolgálat
Tito parancsára meggyilkolta, az általa
kiépített kokainútvonal ekkor már
olajozottan mûködött.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!