Szemet szemért, fogat fogért.
"HAZUG HÍRT NE HORDJ: NE FOGJ KEZET GONOSSZAL, HOGY HAMIS TANU NE LÉGY.
NE INDULJ A SOKASÁG UTÁN A GONOSZRA, ÉS PERES ÜGYBEN NE VALJ A SOKASÁGGAL TARTVA, ANNAK ELFORDÍTÁSÁRA...
ÉLETÉRT ÉLETET ADJ.
SZEMET SZEMÉRT, FOGAT FOGÉRT, KEZET KÉZÉRT, LÁBAT LÁBÉRT; ÉGETÉST ÉGETÉSÉRT, SEBET SEBÉRT, KÉKET KÉKÉRT.” Mindezeket a törvényeket Isten adta Izraelnek Mózesen keresztül a pusztai vándorlás során.
Hosszú évszázadok elteltével a megígért messiás eljött és meg is szigorítva a törvényeket életét adva minden bűnösért, betöltötte azt a szerepet, amit magáravállalt.
Áldozatul adta magát minden emberért.
Feltámadása után utasításokkal látta el tanítványait, hogy menjenek Jeruzsálembe és várják be az atya ígéretét.
Azért e dologban is hűségessen követték a felkentet a tanítványai és egybegyülekezvén vártak az Atyától megígért gondviselőre.
Az ígéret úgy szállt rájuk, hogy aki szemlélte őket az kettős tüzes nyelveket látott rajtuk.
Mindegyik más nyelven kezdett beszélni és a Jeruzsálemi ünnepre érkező külországi tömeg mind a saját nyelvén hallhatta az Isten dolgaira vonatkozó beszédeket.
Péter ekkor tartotta első beszédét, ami a csodákkal és a jelekkel és azzal a zavarral ami miattuk támadt olyan eredményes volt, hogy aznap háromezer ember megtért és meg is keresztelkedett.
Létrejött a keresztény egyház.
Persze később lett a név a mozgalomra kimondva, de szertartásában és szerkezetében erről volt szó.
Ezen emberek egy része természetesen később keresztényként ment haza és maguk is terjeszteni kezdték a Jézusban való hitet.
Pál apostol pedig komoly térítő munkát végzett a földközi tenger térségében, ami által gyülekezetek jöttek létre és azok is vállaltak terjesztő munkát.
A római birodalomban olyan elterjedtek voltak a keresztények, hogy nagyon sok helyen tartottak Istentiszteletet, ami igen veszélyes volt, mert akit előfogtak, hogy eljárt éjjelenként egy egy összejövetelre, az könnyen végezhette rabszolgaként, vagy az arénákban az oroszlánok elé vetve.
Konstantin császár viszont mást gondolt.
Államvallássá tette a kereszténységet.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a név, hogy keresztény, nagyban kötelezi az embert annak a krisztusi természetnek a megmutatására, ami az eredeti tartalom miatt védjegyé vált akkor.
Ma már ennek a védjegynek a hallatán okkal gondol az ember a katolikus egyház álltal elkövetett erőszakos térítésekre.
Melyet mi magyarok, István király idején és még az után is szenvedtünk.
Akkor ugyanis, megtörtént, hogy akik nem akartak megtérni önként, azokat lenyilazták.
Később a boszorkányüldözés sötét korszakában Kereszténység név alatt mágjára küldtek olyan embereket akik ma természetesnek vett fizikai törvényeket fedeztek fel.
Jóllehet a biblia is földkerekséget írt az ó szövetségben, valamilyen oknál fogva eggyesek a pápai udvarban mégis Isten szavával ellentétesen, de az ő nevében azt állították, hogy a föld lapos.
Hol eshetett a fejsze a vízbe?
Ott, hogy Konstantín császár maga sem gondolta komolyan a megtérést.
Krisztus tiszteletét a többi római istenség tiszteletével együtt végezte.
Neki nem volt más Jézus, mint még egy Isten a sok közül.
Birodalmában rengetegen vették fel a keresztény hitet.
És hozzá hasonlóan, akik divatból lettek Krisztushívővé, simán átkeresztelték az isteneiket.
Így lett Izisz istennőből Szüzmária, és Hóruszból az ő fiából Jézus.
Egyértelmű a termékhamisítás bűntette, és a nagy közönség félrevezetése.
Ám a kereszténység tanai is beszivárogva ezeknek az embereknek az életébe a bűnbocsánat és a bűnbánat gyakorlása által valamilyen megtartó erőt képviselt.
Utolsó hozzászólás