A régi vármegyék, Arad, Békés és Csanád határait jelzi az a kő, melyet a minap fedeztek fel Csanádapáca közelében. Trianon évében, az államalapítás ünnepéhez közeledve bátran mondhatjuk, jókor, jó helyen leltek a kincset érő határkőre. A szakértő szemével jellemzi a Csanádapáca melletti vidéket Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos.

"Itt fekszik a hármashatárhalom, s ha egy kis domb tetejéről szemléljük a vidéket, gyönyörű fennsík tárul elénk" — utal az Alföld domborulataira. "Hordalékkúpon állunk, ahonnan ellátni Gerendásig, Csabaszabadiig, s a táj mutatja, hol húzódik a folyóvölgy. Feltehetően a Maros, esetleg más folyó medre volt errefelé egykor. Évszázadok óta utak keresztezték egymást, de manapság csak kettő találkozik itt, ezen a nagyon meghatározó helyen. "

A történelmi vármegyék, Arad, Békés és Csanád közös határát jelzi tehát az a földből nagyjából harminc centiméterre kilátszó kő, melyre nemrég bukkantak a helyiek. Jó ideje Domján József helyi kertész szorgalmazta a történelmi ereklye felkutatását. A napokban jött el a siker ideje: Zsikai Péter csanádapácai pedagógus, helytörténész kutató szólt a környezetvédelmi szakértőnek a régóta keresett határkőről.

A kukoricatábla takarta lelőhely — nem túlzás — rendkívüli. A múltat kutatva Szelekovszky László fejből sorolja a környéken élt, ismert családokat, hiszen errefelé terült el az Aponyi-, az Inkey-, a Beliczay- és a Szalay-család birtoka. A közelben lakott Mokri Sámuel, aki a szemenkénti búzanemesítésről vált híressé. Sok ember lakta vidék volt ez évszázadok óta, s mindig határt jelzett a hármashalom.

A határkő régiségét bizonyítja a taréjos búzafű nevet viselő ősi növény jelenléte, melynek magját a piramisokban is felfedezték. A búzafű lapos, alakja olyan, mint egy hal csontváza. Békés megyében csak a legnagyobb kunhalmon, a Békésszentandrás melletti Gödényhalmon található e növényfaj, tömegesen azonban csak a hármashatárkő övezetében. Mindez azt jelzi, hogy ez a kis terület megbolygatatlan, „ősi kövület”. A növénytársulás arra vall, hogy a földet nem szántották, s jól látható a jobb oldalon, ha az ember a helyszínhez közelít.

Bűvös szám a hármas ezen a területen. A hármashalom, a hármashatárkő, s ami körbeveszi, három akácfa. A kő bőven Trianon előtt került mostani helyére. Két betű rajzolódik ki rajta, a K és az R. A K jelenthet királyit vagy katonait. Liska Pál gyulai régész megerősítette a határkő eredetiségét. Szelekovszky László pedig nem titkolja örömét a felfedezett ereklye láttán: — Szerencsés dolog, hogy Trianon évében leltünk a kőre. Ez még inkább megerősít bennünket abban, hogy elődeinket, a gyökereinket ápolni kell.

beol.hu - barikad.hu