Időben szólunk. Mert Orbán Viktor nem oldhat meg
tisztességesen két feladatot egyszerre. 1., Közmegelégedésre igényes
ügynöktörvényt készíteni. 2., Martonyi János ügynököt köztársasági
elnökké üttetni. Afelől persze nincs kétségünk, hogy Orbán, a katonai
elhárítás (III/IV.) volt hálózati kapcsolata tisztességtelen eszközöktől
és módszerektől sem fog visszariadni saját céljai érdekében.
Martonyi János (1944. április 5.,
Kolozsvár, Ránky Rózsa) szegedi jogi tanulmányai (1962-67) után,
ügyvédjelöltként került kapcsolatba a Csongrád megyei
Rendőr-főkapitányság állambiztonsági osztályának beosztottjával, dr. Jójárt István rendőr őrnaggyal. Együttműködésüket Lichtenstein József rendőr őrnagy alosztályvezető irányította.
A "Magasdi", majd "Marosvásárhelyi" fedőnéven dolgozni kezdő Martonyi 1968. január 5-én adta első jelentését a BM. III/II-es
csoportfőnökség (kémelhárítás) 8. osztálya (közgazdasági,
külkereskedelmi és idegenforgalmi elhárítás) igénye szerint. 1969
januárjában informátorként már pénzjutalmat kapott. Az ÁBTL 6-os karton katalógusában fellelhető állambiztonsági nyilvántartó kartonját csak
1970. április 16-án töltötték ki. Kapcsolattartó tisztjeinek nevét
1986. október 22-vel bezárólag olvashatatlanná tették, de kivehetően az
első név dr. Jójárt István r. őrnagyé. 1969 tavaszán, amikor Martonyi
végleg Budapestre költözik, átadják a hírszerzésnek, a III/I-nek, amelynek hírigényére és elvárásaira korábban már kioktatták. A hírszerzés 1990 utáni utódszerve, az Információs Hivatal 2002. szeptember 4-én aláírásával és pecsétjével igazolta, hogy Martonyi állambiztonsági nyilvántartó kartonja hiteles.
Martonyi hitelesített állambiztonsági nyilvántartó kartonja
Ezen nyilvántartó karton szerint 1989. június
15-én személyi anyagát, "B" és munka dossziéit átadták a III/II-8
osztálynak. A kémelhárítás jogutódja, az 1990. február 14-én megalakult Nemzetbiztonsági Hivatal gépi nyilvántartásának mágnesszalagján (!) a "Magasdi" fedőnevű Martonyi János 1989. augusztus 3-től 04-es kóddal szerepel, ami azt jelenti, hogy "élő hálózat"
, tehát feltehetően további szolgálatokat vállalt az újonnan létrejött
polgári titkosszolgálatoknál. A mágnesszalagról kinyomtatott adatlapját
itt közöljük. (Ha valaki nem tudja, mi az a "Fonetika", ne kezdjen
nyelvészeti találgatásba, így jelölték azt, hogy hol kell keresni
Martonyit a nyilvántartásban, nem az "M" betűnél, ahogy civil
észjárással gondolnánk, hanem a fonetikai kód szerinti egészen más
helyen, például az "R" betűnél.)
Martonyi gyors és biztos karriert futott be.
1968-79 között jogtanácsos, majd osztályvezető a MASPED-Mafracht jogügyi
osztályán.1979-től 1984-ig Magyarország brüsszeli kereskedelmi
kirendeltségén titkár. 1984-89 között a Külkereskedelmi Minisztérium
osztályvezetője, főosztályvezetője.1988-ban belép az MSZMP-be.
1989 júliusától 1990 májusáig a Németh-kormány privatizációs
kormánybiztosa, miniszterhelyettes. Az Antall-kormányban közigazgatási
államtitkár előbb a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában
(1990. június-1991. december), majd a Külügyminisztériumban 1994
augusztusáig. Emellett 1990-91-ben az Állami Vagyonügynökség
igazgatótanácsának alelnöke is volt. 1994-től 1998-ig ügyvéd, a Baker
& McKenzie nemzetközi ügyvédi cég irodavezető partnere, európai
igazgatóságának tagja, 2002-től a Martonyi és Kajtár Baker &
McKenzie Ügyvédi Iroda vezetője. 2000-től tanszékvezető egyetemi tanár a
Szegedi Tudományegyetemen.1998-2002 között az Orbán kormány
külügyminisztere. Elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek.
2010-től a második Orbán-kormány külügyminisztere.
Tagja az 1992-ben alakult Magyar Atlanti Tanácsnak, - nem hivatalosan - a Grand Orient de France szabadkőműves nagypáholynak, Orbán összekötője a Bilderberg csoportnál és más, a nemzetközi magántőke globális rendszerét megtestesítő titkos szervezeteknél.
"Magasdi", "Marosvásárhelyi" titkos állambiztonsági informátor először 2002 augusztusában akadt fenn a Mécs Imre vezette parlamenti vizsgálóbizottság rostáján.
Akkor Martonyi perrel fenyegetőzött, mondván,
beszervezési nyilatkozatot nem írt alá, jelentéseket nem adott, pénzt
nem kapott. Azóta már tudjuk, szóbeli és írásos jelentéseket adott
(jelentésekről és nem úti jelentésekről szólnak az állambiztonsági
tisztek értékelései), pénzjutalmat kapott, beszervezési dossziéja nincs
meg, de előkerült hiteles állambiztonsági nyilvántartó kartonja. S
ha majd kinyomtatják a minden titkot rejtő mágnesszalagokat, azokon
megtalálják azt, amit Martonyiról már tudunk, mert az ő adatbázisát -
minő csoda! - már kivételesen kinyomtatták, de 2002-ben még nem
ismerték. Martonyi Jánost nem zsarolással szervezték be, önként és
dalolva, örömmel szolgálta a Kádár-rendszert, mert karrierjének
támaszát, segítőjét találta meg az állambiztonságban. Az "öröm"
kifejezést szó szerint kell vennünk. Kapcsolattartó tisztje ezt
jelentette 1969. április 8-án:
"Jelentés. 1969. április 5-én találkozót
tartottam "Marosvásárhelyi" fn. informátorral. Az informátor Bpesten
dolgozik és az ünnepeket itthon töltötte. Közölte, hogy végleg
felköltözött Bpestre és ritkán, egy hónapban egyszer fog a jövőben
hazautazni Szegdre.
Közöltem vele, hogy mivel Bpesten dolgozik, be
fogok mutatni egy bpesti kollégát, akivel a jövőben a kapcsolatot fogja
tartani. Erre előreláthatólag május vagy június hónapban fog sor
kerülni. Nem ellenezte az átadást, sőt örült, hogy Bpestre költözése miatt nem fog kapcsolata velünk megszakadni.
Megjegyzés: Javaslom a III/I.Csfség-nek az
átadását, mivel az in formátor olyan vállalatnál dolgozik, ami nagy
nyugati kapcsolatokat tart fenn. Részleteket a III/I.Csfséggel meg fogom
beszélni."
Örült, hogy nem szakad meg a kapcsolat
2007 áprilisában Martonyi elismerte, hogy külföldi
utazásairól "felsőbb utasításra" készítette a beszámolókat, és azokat
rendőröknek adta át.
Lapozzunk bele ezekbe a jelentésekbe! (Olvashatók az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, 3.2.3. Mt-1691/1. sz. alatt.)
1968. január 5-én egy 1964 nyarán tett ausztriai
körutazásának tapasztalatairól ír, főként az Insbruckban tanuló magyar
diákok kollégiumában tanuló, s az ott nyáron megszálló, átutazó magyar
fiatalok (Nagy Pál, Stiegnitz Tamás, Radda István, Tarnai László és
mások) gondolkodásáról, ideológiai nézeteiről, vitáiról. Az ügynök
hangsúlyozza: az általános elvi kérdésekben jobbára marxista álláspontot
képviselt, szembeszállt a jobboldali nézetekkel. 1965 nyarán
részt vett a Szabad Európa Bizottság által szervezett, fellazítási
célokat szolgáló strassburgi nyári egyetemen. A beszámoló nemcsak a
baloldali beállítottságú strassburgi magyarokról szól, hanem a párizsi
"Magyar Műhely" baloldali lap szerkesztési elveiről, személyi
körülményeiről is. 1967 decemberében "Magasdi" Moszkvában járt
turistaúton figyelemre méltó észrevételekkel.
Az állambiztonság értékelése igen jó:
"Az informátor jelentése operatív szempontból
értékes. Tartalmi mondanivalója mellett figyelemre méltó a jelentés
stílusa, a nyugati fellazítási taktikai célokat ismertető színvonalas
megfogalmazása, a vezetők jellemzése és az a szolgálatkészség, amellyel
élményeit, tapasztalatait leírta... a jelentés bemutatja az informátor
kvalifikáltságát, magas politikai és általános műveltségét, ügynöki munkára való alkalmasságát."
Martonyi-„Magasdi” jelentései az ÁBTL-ben
Az ügynök lelkiismeretes munkájával kiérdemli 7 hónapos ösztöndíjas útja pályázatának támogatását:
"Az informátor szóban jelentette, hogy a
Kulturkapcsolatok Intézete fiatal 30 éven aluli jogászok részére a
tudományegyetemeken keresztül Franciaországba szóló ösztöndíj pályázatot
hírdet. Szeretné megpályázni ezt az ösztöndíjat, ami 7 hónapos. Az
egyetem elfogadta pályázatát, az Ügyvédi Kamara biztosítja részére a
fizetésnélküli szabadságot, az igazságügyi miniszter egyik helyettese,
aki családjának jó barátja, megígérte, hogy támogatni fogja az ösztöndíj
elnyerésében. Kérte a véleményemet és azt, hogy számíthat-e
támogatásunkra. Közöltem vele, hogy számíthat támogatásunkra is."
Az ügynök tökéletesen azonosul azokkal a
feladatokkal, amelyekre a Csongrád megyei III/II. alosztályon keresztül a
III/I. Csoportfőnökség (a hírszerzés) felkészíti:
"Az informátor Ausztria, NSZK, Franciaország,
Anglia 2 hónapos utazásra készül. A találkozón az informátort
jóváhagyott terv és a III/I. Csoportfőnökség hírigénye alapján
feladatára és magatartására oktattam ki. 1968. június 18. Dr. Jójárt
István r. szds. "1968. június 27-én 18 h.-kor találkozót tartottam
"Marosvásárhelyi" fn. informátorral. Gépkocsiba vettem és Makóra mentünk
vele. A találkozón kikérdeztem meghatározott feladataira. Újból
átbeszéltük feladatait. Megállkapítottam, hogy az informátor érti a
feladatait és a meghatározott magatartási vonalát.Dr. Jójárt István r.
szds."
1968-as nyugat-európai körutazása kapcsán jelent a
müncheni "Nemzetőr" szerkesztőségéről, a Paulinum diákkollégium magyar
diákjairól, a kölni "Magyar Ház" látogatóiról, a MEFESZ (Magyar
Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, 1956) kinti
tagozatáról, vezetőjéről dr. Hieró István római katolikus lelkészről,
Pálvölgyi Ildikóról, Kovács Györgyről, Tarnai Lászlóról, a Balogh
házaspárról és másokról; a magyar emigrációt megosztó politikai
kérdésekről, a csehszlovák események és az európai baloldali
diáktüntetések visszhangjáról.
Kellő hangsúlyt kap az ügynök azon meglátása, hogy a magyar emigráció zűrzavara egyre nagyobb, "...a
régi 56-os jelszavak most már teljesen elvesztették tartalmukat,
jelentőségüket és értelmüket. Az emigráció - és annak egyes tagjai is - a
jelszavakat nem tudták újabbakkal pótolni, ennek eredménye az egyre
nagyobb konfúzió és differenciálódás." "Az Európán végigsöprő
diáktüntetések, az értelmiség balrafordulása (ha nem is helyes
értelemben vett marxizmus-leninizmusról van szó), olyan tény, melynek
hatása alól a magyar emigráció sem vonhatta ki magát, különösen az a
réteg, mely a korábbi években egy diákszervezet, a MEFESZ körül
csoportosult." "...a tokaji bor és pezsgő mellett folyik az
urambátyámozás és a szocializmus, általában a mai magyar társadalom
szidalmazása" - jelenti az ügynök.
A kiválóan dolgozó "Magasdi" egy hónapot töltött a
City of London College egyetem nemzetközi kereskedelmi jogi kurzusán,
ahol aktuális politikai viták tárgya a konvergencia, a szocializmusnak
az akkori nyugati típusú társadalmi rendszerekbe való átnövése, ami az
ügynök szerint "... nem más, mint a hídverés, még pontosabban a
fellazítás politikája." "Még a marxista alapon álló diákok jelentős
része is a kommunizmus megújhódásának szükségességéről beszél és akarata
ellenére is talán, más szavakkal, de a régi jobboldali vádaknak enged és ad hitelt."
Az informátor 600 forint jutalmat kapott 1969-ben
Az értékelő tiszt változatlanul elégedett: "...
beszámoltattam, az informátor sok érdekes tapasztalattal, feladatait
illetően érdekes adatok megállapításaival tért haza. Szept. 8-tól 11-ig
Budapesten fog tartózkodni, hivatalos ügyeit intézi. Ezt követően
folyamatosan fogja tapasztalatait jelentésben leírni." Dr. Jójárt.
Martonyi megszolgálta a pénzjutalmat, külföldi
útjai támogatását, szakmai pályája egyengetését. Mint írtuk: örömmel
fogadta, hogy Budapestre költözése után átadják a hírszerzésnek, a
III/I-nek. Ha majd az Információs Hivatal is megnyitja zárolt
jelentéseit, még többet tudhatunk meg "Magasdi" és "Marosvásárhelyi"
informátor érdemeiről. Hacsak nem lesz közben köztársasági elnök Orbán
Viktor jóvoltából, mert akkor biztos, hogy még esküje előtt el kell
tüntetni kettős életének minden rá nézve árulkodó dokumentumát.
Forrás: Kuruc.info
Kommentáld!