Mercedesszel mentek a segélyért: rát helyett jön a bérpótló juttatás
A kormány nem folytatja az Út a munkához
programot: megszűnik az aktív korú munkanélküliek rendelkezésre állási
támogatása (rát), helyette bérpótló juttatást folyósítanak. Az ellátás
feltétele lesz a rendezett lakókörnyezet és legalább 30 nap munkaviszony
- írja a Népszabadság.
Már az interneten is elérhető Czomba Sándor, foglalkoztatásért felelős államtitkár prezentációja a Nemzeti közfoglalkoztatás 2011-es programjáról.
Ebben az szerepel, hogy jelentős változások elé néz az aktív korú
munkanélküliek ellátása, így a közfoglalkoztatás rendszere és a
segélyezés.
A 2009-től hatályos Út a munkához programot szinte a
teljes szociális szakma bírálta, mivel "gazdaságilag kevéssé hatékony,
olykor pazarló, ebben a formában fenntarthatatlan. Politikailag nem
segített a szegényellenesség és a rasszizmus oldásán, mert a szegények
ugyan dolgoznak, de munkájukat nem tartják értékesnek, hasznosnak, a
szegényeket bezárja a közmunka-segélyezés kiutat nem kínáló
csapdarendszerébe". Ezek voltak a legfőbb állításai annak a kutatásnak,
amely a program első éve után a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti
Stratégia Értékelő Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából
készült.
Az Út a munkához program keretében az önkormányzatok érdekeltek voltak segély helyett közcélú munkát biztosítani:
arra viszont, hogy színvonalas, értékteremtő munkát adhassanak, a
legtöbb településnek már nem volt pénze. Így maradt a
"falucsinosítgatás", az "árokásás", ezek a munkák ugyanis nem
eszközigényesek. Bajnai Gordon a választások előtt úgy fogalmazott: "Az
Út a munkához programban a válság ellenére közel százezer alacsony
képzettségű ember kaphatott megélhetést és önbecsülést adó munkát".
Kétségtelen, hogy a 28 500 forintos rendelkezésre állási támogatás (rát)
helyett a közcélú munkának, legyen az bármilyen is, ideiglenesen van a
szegénységet mérséklő hatása. Azonban kérdéses, hogy ezek a munkák
mennyire adták vissza a programban dolgozók önbecsülését. Mint ahogy az
is, milyen hatása volt annak, hogy kikötötték: egy családban csak egy
aktív korú rátos lehet.
A jelenlegi kormány nem folytatja az Út a munkához programot,
ami nem is meglepő annak fényében, ahogyan a kormányváltáskor
nyilatkoztak a politikusaik. Az egyik érvük az volt, hogy a program nem
vezetett vissza az aktív munkaerőpiacra. Fellegi Tamás nemzeti
fejlesztési miniszter nyáron úgy fogalmazott: az Út a munkához program
valójában látens munkaerőpiacot hozott létre. Az alacsony hatékonyság
mellett a másik érvük pedig az volt, hogy az Út a munkához program a
munkaszervezésben az önkormányzatokra koncentrált a vállalkozások helyett.
Az
új Nemzeti közfoglalkoztatás program csökkenteni akarja az
önkormányzatok terheit. Másképpen fogalmazva: csökkenteni akarják a
települések autonómiáját azáltal, hogy a munkaszervezési feladatok egy
részét központilag irányítják. A közfoglalkoztatásban az állami
szervezésű munkaprogramok válnak hangsúlyossá, főleg a vízügyben, az
árvízvédelemben, az erdőgazdálkodásban, illetve a hosszú távú nagy
építkezések keretében. Az elképzelések szerint a közmunkában részt vevők
képzést kaphatnak majd. Az új programban hangsúlyos elem, hogy
támogatottként jelenhessenek meg a kis- és középvállalkozások: vagyis
közmunkák átvállalásában és szervezésében jelentős állami forrásokra
számíthatnak azok a cégek, amelyek tömegével alkalmaznak közmunkásokat.
Ez valóban új elem: az előző kormány is a munkaadókat próbálta
érdekeltté tenni ebben, de nem a tömeges alkalmazásra ösztökélték őket,
csak arra, hogy alkalmazzanak olyanokat, akik rát-ot kapnak, vagyis már
rég kikerültek a munkaerőpiacról. Tegyük hozzá, hogy az "érdekeltség"
jelentős volt: a rát teljes összegét, vagyis 28 500 forintot kaphattak
az érintett vállalkozók úgy, hogy a Start-kártyákkal járó
járulékkedvezményekről sem kellett lemondaniuk.
A tervek szerint rát helyett bérpótló juttatást kapnak. Az ellátás csak akkor vehető igénybe, ha a rászoruló 30 nap munkaviszonyt
fel tud mutatni. Követelmény továbbá, hogy a munkanélküli - az iskolai
végzettségétől függetlenül - a számára felkínált munkát, legyen az
bármilyen is, elvállalja. A rászorultságot a önkormányzat állapítja majd
meg, ami egybecseng Lázár János egy korábbi nyilatkozatával a
hódmezővásárhelyi úgynevezett szégyenfal
kapcsán. Akkor a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nincs mód
ellenőrizni a segélyezettek tényleges vagyoni helyzetét, csak a
jövedelmi viszonyaikat, így fordulhat elő, hogy vannak, akik Mercedesszel jönnek a segélyért.
Az
önkormányzat nyilván erősen jelen lesz a támogatás megállapításánál,
nemcsak a vagyoni helyzet kiértékelésekor, hanem egy másik állami
elvárás, a segélyezett "rendezett lakókörnyezetének" ellenőrzésénél is.
Kommentáld!