szeptember 5Tisztelt Barátaim, Tisztelt Honfitársaim!

Rövid beszámolómat a székely anyavárosban – Székelyudvarhelyen írom, vasárnap a déli órákban, még mindig a szombaton átélt soha meg nem ismétlődő, tegnapi élmények hatása alatt állva.

2009. szeptember 5-én, a rendezvénynek helyet adó Székelyudvarhelyi Sportcsarnokban közel 1000 delegált polgármester, helyhatósági képviselő és SZNT tag részvételével, olyan valóban politikai esemény résztvevője lehettem vendégként, amire hazám Magyarország már nagyon régen, joggal vágyik.

A Székely Nemzet tegnap felelősen döntött a jövőjéről.

Mivel a Székely Nemzet tegnap elfogadott határozatai mindenki által hozzáférhetőek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) honlapján, ezért ezekre a határozatokra csak utalásszerűen szeretnék rávilágítani. A küldöttek egyhangúan, ellenszavazat nélkül fogadták el a határozatokat az alábbiak szerint:

– állásfoglalás történt a közigazgatási reformról, ahol a küldöttek elfogadva a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés határozatát, kinyilvánították, hogy Székelyföld fel nem osztható, be nem olvasztható, és csak a természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie.

Összes megtekintése

– határozat született Székelyföld Autonómia Statutumának támogatására is, mely szerint a küldöttek támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét, melyet egyben az autonóm Székelyföld alaptörvényének tekintenek.

– határozat született népszavazás kiírására, melynek célja annak támogatása, hogy Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatását

– mint különálló, autonóm közigazgatási egységek – törvény által végre lehessen hajtani.

– az SZNT a népszavazások eredményének meghiúsulása esetén az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordul, Románia nemzetközi kötelezettség vállalásának kikényszerítése érdekében.

– határozat született a Székelyföld jelképeiről:
1. A mindenki által ismert Székely Himnuszt Székelyföld hivatalos himnuszának nyilvánították.
2. Székelyföld címerének nyilvánították az SZNT által 2004. január 17-én elfogadott címert, amelynek a közismert kék háttér, narancssárga csíkozással, a hagyományos székely szimbólumokat, az ezüst Holdat és az aranyszínű Napot tartalmazza.
3. Ugyancsak elfogadták az SZNT által, a fenti dátummal elfogadott zászlót és lobogót, a közismert szimbólumokkal.
4. A küldöttek elfogadták a nemzetközi szabványosítás és Székelyföld SIC rövidítést, mely a majdani termékek jogi védelmét is szolgálja, azt egyértelművé teszi.

– határozat született a hagyományos közigazgatás újrateremtéséről a Széki Önkormányzati Társulások létrehozásáról annak a tudatában, hogy a hagyományos székely székek az önszerveződő székelység közösségmegtartó intézményei voltak a múltban, és a jövőben is azok kívánnak maradni.

A társulások a következők (a nevüket érdemes megjegyezni)
1. Bardoc-Miklósvárszék, székhelye – Barót
2. Csíkszék, székhelye – Csíkszereda
3. Gyergyószék, székhelye – Gyergyószentmiklós
4. Kézdiszék, székhelye – Kézdivásárhely
5. Marosszék, székhelye – Marosvásárhely
6. Orbaiszék, székhelye – Kovászna
7. Sepsiszék, székhelye – Sepsiszentgyörgy
8. Udvarhelyszék, székhelye – Székelyudvarhely

– a küldöttek döntöttek arról, hogy a Székelyföldi Nagygyűlést intézményesítik, a székelyföldi közélet konszenzusra épülő intézményi keretének tekintik, és a közösen hozott döntéseket végrehajtják.

– határozat született Székelyföld autonómia törekvésének állandó képviseletéről az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeiben.

A fenti döntésekhez kapcsolódóan néhány gondolatot fűznék a Nagygyűlés össz-magyarsághoz küldött üzenetéről.

Az előző napi, Csíkszeredában megrendezett hasonló célú, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Tőkés László püspök vezette – küldöttsége által képviselt Nagygyűlés sajnos nem tudta kiegészíteni a Székelyek Nagygyűlését, mert – ahogy Szász Jenő Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke jellemezte –, leküzdötte magát egy színvonalas, egyszerű politikai célok nélküli kulturális rendezvénnyé.

Tőkés László püspök EP képviselő, és Szilágyi Zsolt korábbi EP képviselőjelölt az SZNT meghívására (mindenki meglepetésére helyesen döntve) ugyan megjelentek a Székely Nagygyűlésen, de Tőkés püspök nem tudott és nem is akart hozzátenni semmit az elszánt székelység politikai céljaihoz. A helyi sajtó példáját kölcsönkérve profi sportriporterként próbálta elmagyarázni a küldötteknek a nemcselekvés gyakorlatát, melyet a küldöttek egy része füttyszóval honorált.

Az eredményes munkához csatlakozó Magyar Polgári Párt, Szász Jenő vezetésével, – szavai szerint közel 400 küldöttet delegált (polgármestereket, önkormányzati képviselőket) pártját történelmileg érdekeltté téve a székelységgel megalkotott közös célokban.

Annak ellenére, hogy az előző napon, Csíkszeredában a Markó Béla vezette RMDSZ megtiltotta tagjainak a SZNT által szervezett Nagygyűlésen való részvételt, nagyszámú RMDSZ-es polgármester és önkormányzati képviselő növelte jelenlétével a legitimitást, közöttük Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere.

Fontos megemlíteni, hogy a Nagygyűlésnek helyetadó RMDSZ-es polgármester, Bunta Levente a távolmaradásával tüntetett. Érdemes megjegyezni azon politikusok neveit is, akik nevüket adva a közös eredmény súlyához, a levezető elnökség tagjai voltak – Árus Zsolt, SZNT alelnök, Farkas Csaba, gyergyói MPP elnök, Ferenc Csaba, SZNT elnök Sepsiszentgyörgyről, Ferenc Csaba Csíkpálfalváról, Tullit Attila Sepsiszentgyörgyről, Vass Imre Makkfalváról, Sántha Imre lelkész, Kovásznáról.

A Nagygyűlés politikai sikerében óriási részt vállalt a bölcsességével és határozottságával, államférfiúi attitűdöket felmutató Izsák Balázs, az SZNT választott elnöke, valamint a hihetetlen munkabírású Fodor Imre (mindketten Marosvásárhelyről), aki korábban a város polgármestere is volt.

A rendezvény zavartalan lebonyolítását a Székely Magyar Nemzetőrség vállalta. Óriási ünneplést kapott a Csíkszeredából, saját zászlóval érkezett, augusztus 22-én Szentendrén felavatott, s egyenruhába felöltözött 13 új Magyar Gárda tag.

Tudósításom befejezéséül el kell mondanom, hogy aktív és felkért résztvevőjeként 2003-tól, a nemzeti önrendelkezési folyamat szerves részeként is fölfogandó, jogos Székely területi autonómiai igénykövetelés folyamatát, az RMDSZ árulással felérő tehetetlensége következtében, az önálló Székely Nemzet nevében, magas támogatottsággal fellépő közképviselet eddigi tevékenységét módom volt követni.

A Nagygyűlés egyértelműen felfogható az önálló Székely Parlament megalakulása utolsó lépcsőjeként.

Hálás vagyok a Sorsnak, hogy tanúja, egyben krónikása lehettem a székely nemzet küzdelmének – s ha ezt igénylik –, a jövőben is segítője kívánok maradni igaz harcuknak.

Adjon az Isten végre Szebb Jövőt, közös Hazánknak, Nemzetünknek!

Reiner Péter
pártoló tag
szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5szeptember 5