A Zala megyei Pusztaederics gyermekeinek cigányul kell tanulnia.
Mindenki tudta, hogy ez az ára: cigány kultúrát tanulnak a gyermekeink,
vagy megszűnik az iskola - meséli Gál Lászlóné, Pusztaederics
polgármestere. A 190 lelkes, Zalaegerszeg és Lenti között fekvő kis
zalai falunak valójában már a hetvenes évek óta nincs iskolája, a
gyerekek egy másik község lakóival együtt a szomszédos Tófejre járnak
át. 2007-ben aztán kiderült, hogy ez sem elég: 120 gyerek kellett volna
az iskola megmaradásához, de csak 91 volt.
Ha pedig Pusztaederics, a dimbekdombok között meghúzódó falucska
ízesen beszélő nyolc gyereke zalaegerszegi tanuló lesz, akkor hiába a
kastélynak hívott, gyönyörűen felújított polgármesteri hivatal; hiába
jut minden helyi fiatalra széles sávú internet és számítógép; hiába lóg
szociális kolbász a hivatal kamrájában; hiába kezdi meg működését a
falu panziója tavasszal; kész, vége, elveszítik a fiataljaikat -
olvasható az FS portálon.
Ekkor jött az ötlet: alakuljanak át cigány nemzetiségi iskolává.
Cigány ugyan egy sem él Pusztaedericsen, ám Tófejen és Baktüttösön van
néhány család. Igaz, nem jut a gyerekeikből minden osztályba, de
nemzetiségi iskolaként 15 diák helyett nyolc is elég évfolyamonként.
Pusztaedericsen az összes szülő aláírta a beleegyező nyilatkozatot, és
megszerezték a falu alatt fekvő gáztároló "gazdájának", az E.ON-nak a
90 millió forintos támogatását az iskola felújításához. Lett új ablak,
fűtés, még napkollektor is. A tanárok pedig összeállították a
tananyagot. A gyermekek így a cigány temetésekről tanulnak, magyar népi
dalok helyett cigány dalokat énekelnek, néptánc órán a cigány csárdásra
ropják...
Komoly problémák vannak ebben a liberális oktatási rendszerben,
amelyeket minél hamarabb nemzeti oktatáspolitikával kell megoldani...
(Szent Korona Rádió)
Kommentáld!