Három eljárást is indít a rendőrség Budaházy György (kis képünkön) ellen, aki anno a hídfoglalással és a szovjet emlékmű címerének lefeszítésével írta be magát a rendőrségi krónikákba. A háromgyermekes apát gyülekezési jog megsértésével, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével és a rendőri eszközökben keletkezett nyolcmillió forintos károkozással vádolják. Ennek ellenére sem őt, sem több társát nem ítélték még el, akik részt vettek az MTV székházának ostromában vagy az azóta eltelt időszak utcai zavargásaiban.
„A rendőrség végre teszi a dolgát, és nem ijed meg attól, hogy államellenes bűncselekményben kéri az ügyészségtől a vádemelési javaslat előkészítését” – mondta el lapunknak Bárándy Gergely, az MSZP jogi kabinetjének vezetője. Budaházy ellen már folyt eljárás hasonló bűncselekmény miatt, de azt az ügyet lezárta az ügyészség, valamint több folyamatban levő eljárás is zajlik ellene, többek között garázdaság és közérdekű üzem megzavarása miatt.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM), melynek rendezvényén Budaházy legutóbb fegyverbe szólította bajtársait, nemes egyszerűséggel visszautasította a rendőrség azon felvetését, miszerint ők lennének felelősek a március 15-ei zavargásokért. Bencze József országos főkapitány keddi tájékoztatóján jelentette be, hogy a rendőrség kártérítési pert indít a MÖM rendezvényszervezői és Budaházy György ellen a rendőri eszközökben okozott – csaknem nyolcmillió forintos – kár megtérítéséért.
A gyülekezési jogról szóló törvény értelmében ugyanis a szervező egyetemlegesen felel az általa szervezett demonstráción okozott kárért, függetlenül attól, hogy nem lehet megmondani, ki okozta a kárt. A MÖM azt állítja, hogy nem hibáztak, kizárólag azért tartoznak felelősséggel, ami az általuk szervezett nagygyűlés ideje alatt a rendezvényen történt – áll közleményükben. Szerintük, miután Budaházy György utolsó felszólalóként befejezte szónoklatát, és Kovács Géza, a MÖM tiszteletbeli elnöke bejelentette a nagygyűlés befejezését, már nem az ő felelősségük, ami a városban történt.
Ugyanígy nem sikerült még elítélni Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökét sem, akit eddig „csak” három szomszédos ország utasított ki több évre. Noha tudjuk, hogy az ő felhívására vonult át a tömeg az MTV székházához 2006. szeptember 17-én, illetve két október 23-ai rendbontás miatt is volt már előzetes letartóztatásban, mind a gyülekezési jog megsértése alól, mind a rendzavarás vádja alól felmentette a bíróság. Ezenkívül azt a többmilliós kártérítési pert is megnyerte, melyet a rendőrség indított ellene.
A Tomcat művésznéven futó Polgár Tamást szintén többször előállította már a rendőrség az utcai zavargások kapcsán, ám a két hónapos előzetes letartóztatáson kívül semmilyen következménye sem volt tetteinek. Legutóbb egy csepeli panellakásban ütött rajta a rendőrség, ahol gyújtózsinórt, műtrágyát, kristálycukrot találtak, és a névtelen informátorok szerint füstbomba előállításán fáradozott a nyílt antiszemita uszításairól is ismert fiatalember.

Sem emiatt, sem a többi, politikusokat vagy éppen a rendőrséget lejárató ügyéből nem született elmarasztaló ítélet. Pedig ő mindent megtett. Lövésre alkalmatlan Kalasnyikov-másolattal tett sétát az ORFK székháza előtt, illetve „bűnelkövetés” feliratú mellényben utazott álfegyverével a metrón. Sőt, bevallása szerint tevőlegesen vett részt az MTV székházának szétverésében is, ahol rendőrautókat is borogatott.
Bárándy szerint két oka is van annak, hogy nem születtek még elmarasztaló ítéletek az MTV-székház ostroma óta többször is randalírozók ügyében. Az egyik, hogy a hatóságok nem elég következetesek a már létező jogszabályok alkalmazásában. Másrészt olyan társadalmi változásoknak lehetünk tanúi, amelyek „sajnos arra kell hogy ösztönözzenek minket, hogy ezekre az esetekre hatékonyabban alkalmazható jogi normákat készítsünk elő. Ezek a jogszabályok teszik majd lehetővé, hogy megelőzzük a bajt” – tette hozzá a szocialista képviselő.
„Magam is csodálkozom azon, hogy ezek az emberek lassan másfél éve szabadon garázdálkodhatnak a szó szoros és átvitt értelmében is. A rendőrségnek egy dolga van, a törvényeket betartani és betartatni, ám ezen a téren súlyos hibák vannak” – mondta a Heteknek az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fideszes elnöke. Lázár János szerint nincs szükség új szabályok kreálására, a jelenlegi magyar törvények megfelelően alkalmasak arra, hogy a rendőrség a szükséges lépéseket megtegye. Amennyiben igazak azok a cselekmények, amelyekkel több alkalommal is meggyanúsították a provokátorokat, akkor azok előkészülete is bűncselekmény, tehát szerinte elegendő ok az eljárás alá vonásra.
„2006 ősze óta már nem egyszer hallottunk olyan cselekményekről, amelyek előkészületi stádiuma is üldözendő a Btk. alapján, a hatóságok mégsem tettek lépéseket, nem kerültek összegyűjtésre ezek a személyek, és nem indult eljárás ellenük. És most nemcsak erről a három személyről beszélek, hanem arról a néhány száz provokátorról, akik rendszeresen megzavarják az ország rendjét és biztonságát” – tette hozzá a politikus.
Az ő véleményén van Dénes Balázs is. A Társaság a Szabadságjogokért egyesület elnöke szintén úgy látja, hogy a magyar törvények jók, csak a jogalkalmazással van gond. „A masszív, agresszív zsidózás például a Demszky-beszéd alatt jó eséllyel megvalósította a közösség elleni izgatás bűncselekményét, de nem tudok arról, hogy bárki ellen indítottak volna ilyen eljárást” – utalt a hétvégi rendbontásra a szakember.
„Az, hogy idióták kimennek és törnek-zúznak, nem a gyülekezési törvény hibája, és az, hogy a rendőrség ezt mennyire tudja vagy nem tudja megfékezni, az szintúgy nem jogszabályi háttér kérdése” – állítja Dénes, hozzátéve: a rendőrség most már nem lép fel túlzott fizikai erővel a rendbontók ellen, de ezzel együtt továbbra sem vesz tudomást olyan bűncselekmény-típusokról, mint például a közösség elleni izgatás.