Kedves Testvérek!
GÁRDA gatya ügyben van egy szavam a ma rendszeréhez. De nem tudom milyen rendszer az, amelyik a magára öltött gunyát lesz@rja. Már hogy érthetőbb legyek, ugy tudom a magyarról lenne szó. Vagy a választókat is becsapja, vagy nem tudja hogy neki azokért kellene tenni hathatósan, akiket most gyilkolászik?. Meglátjátok ha a tótok is meghülyülnek mint a ma rendszerénerk oszlopos itt(hon)emberei, ugy fogják a tót gatyáért pufolni az embereket a tótok által lakott területünkön -utcán, magánterületen-, ahol csak érik, mint most nálunk. Aztán ha találgatnak páros gránátot, mindjárt be is mutatják, majd vissza teszik a helyére , ahonnan előbb elvették. De előbb megvernek pár embert, elő is állitanak, meg is félemlitenek. Sőt be is börtönöznek. Igaz engem is bebörtönöztek, de nem a gatya végett. Bár akkor még 17 se voltam, mert izgattam az államot, nagyobb nyilvánosság előtt. Ugy (fel)izgattam azt a derék államot, hogy előbb Feleségemtől azt követelték hogy tőlem váljon el, szolgáltasson rólam adatokat, a kpártba lépjen be. Mivel pilitikai témákban nem ismerte ki magát, csak állt és azon gondolkodott hogy megőrült-e a kpárt pártkönyvese, aki maga is orvos volt, nem is akár milyen, mert kezelésének eredményét a kpárt évekig mosogatta a népköztársasági biróság előtt, a gyermek szülei meg vihették a virágot sirjára. Aztán nyomatékosságként gyermekeinket egy derék nyomorék komcsinak felesége,- aki egyébként tanitónéni volt- vonalzóval ütlegelte lányom fejét, haját tépte, a boltban lopásra biztatta. Fiamat a még derekabb elháritósnak lábát téptevő nőivaru egyede, megfojtogatta. Még mindig nem vélték úgy hogy elárul, És hogy mennyire maguk alá sz@rók voltak, félelemből ŐT magát mérgeztették meg, a saját keze alatt dolgozó ápolóval, a kérdéses napon 1988-ban egy orvosi ügyeletben. DE még mindig nem tudták elérni hogy kikotródjunk az országból, jött a közuti baleset tulélése. Ma 20 év után , már világos hogy akkor ki, és miért csinálta azt amit. Miután elmenekültünk Hazánkból, azt vettük észre hogy a befogadó ország még nagyobb specialista a megfigyelésben, és a lehetetlenné tételben. Végre megértettük, az ott(honi) akat felcseréltük az itt(honiakra). Mig végül is a SzER elárulta, azért látok olyan bácsikat magam körül, mert azt tételezték fel, hogy valakiknek dolgozom, és azok javára szerzek be a cocomlistán szereplő árukat. HE He?? Akkor hallottam először erről. Igy tudódott ki a nevemre kiállitott hamis utlevél, ami ellen a Magyar Követségen tiltakoztam, valamint, az 1989-ben eltulajdonitott tulajdonomat is követeltem vissza. A beszélő emberke, aki akkor kenetteljesen fogadott, megigérte hogy "minden rendeződik" csak egy kicsit "nyitva kellene tartanom a szemem". Mivel ami a szívemen a számon, és azt mondtam, nem kémkedek senkinek. Vártam pár évet, aztán a magyarnépköztársaságlegfelsőbbbirósága után, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Birósága is megküldte álláspontját, ami rövden ugy hangzott: NINCS RÁ TÖRVÉNY, mármint a visszadásra. Aztán arról se feledkeztek meg, hogy rólam kicsit megszellőztessék, csak ugy fű alatt, hogy terrorista, hamis pénzzel fizető, vendéglátóit általában meglopó,fegyvercsempész. Hát persze hogy tárt karokkal fogadják ezeket az embereket a Világ monden táján. Hogy mit kellett elszenvednünk idegen országban, nem kell erről beszámolnom, a fantáziájukra bizom. Sikerült több merényletet megusznom, és nem hiszik kiket használtak fel nemes munkájukhoz. Több esetben saját családtagjaimat. Már mint addig ugy tudtam hogy az enyémek. Igaz aki ellen állt, ő előbb megbetegedett, de 2 heti kórházi kezelés után, makkegészséges lett ujra. Mondták is az ellenállónak, börtönbe kerülsz ha még egyszer segitesz neki. Ez lettem volna én. A kedves Öcsém felesége, kinek apja moszkvás katonaorvos volt, anyja magáért beszélő, huga a szép életet egy félzsindó- félsárgalábu elhárítós feleségeként kezdte, de a biró, és ügyész is bekerült a Családunkba. Ahogy ezek virágzani kezdtek, felborult minden normalitás. Mindegyik kistestvérkém, ágyba ment egy vereskölykével, és hozta is vörös ivadékait magával. A másik vöröskének apcikája mint tsz elnök, lopott szegénykém, de nem csak magának, vallotta be bizalmasan. Most amikor erről emlékszem meg, látok egy párhuzamot, Családom, Népem, a Magyarérzelmü emberek tudatos , terveszrüen végrehajtott kivéreztetésében. Időközben ami 20 évvel ezelőtt még nem sikerült Feleségem esetében, az 2 évvel ezelőtt mégis megvalósult, természetesen szigaruan természetes halál képében. Amig ragyaszkodunk az illuziónkba, addig oda vagyunk kötve a rabszijunkhoz. És magunk kötözzük magunkat oda. Ja és még valamiről el ne feledkezzek. Magam nem gondolkodom azon, hogy merjem-e magamra venni a magam magyar ruháját, amit most gárdaruhának (is, vagy nagyon hasonlónak ) szemlélhet a bámuló. És az igazat megvallva, nem érdekel hogy ki mit fröcsköl, mert ami engem megillet, a ruha ügyben is, azt felvállalom. Amit elveszithetek, csak az életem, de azt ugyis vissza kell adnom Teremtőnek. És akkor mit mondok? Elárultam Népemet, elárultam magamat elveszitettem becsületemet? NEM! NEM! SOHA! És akinek nem tetszik , nyugodtan gebedjen meg. hunfia

Bezzeg az egyszerű ember örüljön ha egy átlag kórházban a folyosón kap helyet. az ellátás minőségéről nem is szólva. A másik pedig az ,hogyha nem adsz hálapénzt sz...nak rád