Kedves János,
örülök reagálásodnak. Kell a beszélgetés. Ez az amiről hosszú évek óta próbálnak leszoktatni bennünket. A beszélgető ember gondolkodik is. A gondolkodás meg manapság nem ,,Eu konfortos''. Azt aki magyar nem lehet ,,elszakitani, kirekeszteni, elcsatolni'' egymástól, azok mindig együvé tartoznak. Hogy fáj a ,,kiszavazás'', igen, mert azt jelenti, hogy hogy sikerült sokunkat leszoktatni a gondolkodásról, sikerült lélekben megnyomoritani. A történelmet nem a pártok, hanem Te, meg Ő meg Mi irjuk. Nekünk beszélgetnünk kell, hiszen közös a sorsunk. Változás csak akkor lesz, ha mi magunk képesek vagyunk megváltozni. Megváltoztatni a viszonyunk egymáshoz, mert akkor többé már nem leszünk tehetetlen szemlélői az életnek. Határok úgymond csak akkor léteznek, ha elfogadjuk a létezésüket. Virtuálisak. Mi akadályoz meg abban, hogy ha akarsz, meglátogass bárhol éljek is? Mi akadályozhat meg abba, hogy már ,,most'' egy ország, egy nemzet részének érezzük magunkat? Én hiszem, hogy az érzések által megnyivánuló gondolatnak teremtő ereje van. Éljünk hát vele. A magunk jövőjét teremtsük olyannak, amilyenre vágyunk. Ha ezt meg akarjátok élni is, gyertek csak el Csiksomlyóra. Ha testben nem is lehettek ott, de lélekben. Ha lélekben ott lesztek, akkor megélhetitek, megtapasztalhatjátok hogy nem a fizikai létünk, hanem a lelkünk az igazi valónk. Azt meg ki tudja határok, falak mögé zárni?

Előzmény

Válasz

Kedves János!
Elősször is elnézést kérek, hogy Ilona előtt én reagálok.
Örülök a hozzászólásodnak! A fórumtémát én indítottam több célból vezérelve:
- egyrészt rámutatni arra, hogy a média mennyire "céltudatosan megvezetheti" az embereket és hangolhatja egy cél vagy mozgalom ellen azokat ha nem az ő tulajdonosi körének megfelelő érdekek ellen száll az síkra.
- másrészt azért, hogy klub tagjai kifejthessék véleményüket az állampolgárság megadásának kérdésében. Ismerem a Jobbik progjamját, amely egyértelműen fogalmaz a /reményem szerint teljeskörű/ állampolgárság megadásában. Nem kérdés tehát a nemzeti-radikális eszmét valló emberek támogatása!
- harmadrészt: a többi párt álláspontja nem egyértelmű, sőt ellentétes ezzel a megoldással /lsd: napjainkban megjelent nyilatkozatok a kérdésben/
- negyedrészt: Szerettem volna elérni, hogy a döntéshozók érezzék, hogy ezen égető kérdés végső és megnyugató rendezését olyan tömeg követeli amelynek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Kérem és biztatom a klub tagjait, hogy ezen és bármely más fórumon fejtsék ki véleményüket - legyen az pro vagy kontra - a felvetett témában, hisz értelmes vitában tudjuk álláspontunkat kifejezni és érvényre juttatni.

Előzmény

Válasz

Kedves Ilona!! Kettő dolog miatt szólok bele a beszélgetésbe. Egyrészt ,gondolom ha nyilvános akkor megtehetem. Másrészt az én édesanyám és testvéreim ,rokonaim sem itthon élnek. Külföldön élnek, nagyon nehéz körülmények között. Nem volt elég nekik a háboru, de azóta is elkell szenvedniük a külömböző ,negativ diszkriminációkat. Ők nyilatkozták nekem egyszer, hogy nem tudják megérteni,hogy magyarországon mitől fél az a sok félre vezetett ember akik a külföldön élő magyarok ellen szavaznak. Nem akarnak ők itt élni, mert hiszen ahol élnek az is magyar föld, az ő otthonuk. Akkor értettem meg , annak ellenére, hogy ők nemmondták, de a magyar országhoz mint anyaországhoz való tartozás érzése, ami miatt bántó lehet oly sok elcsatolt területen élő magyarnak. ez a végig gondolatlan , mondhatni hülye vélemény, ami végül is az lett ami lett. Meg látásom szerint magyarországon nagyon kevés az olyan család melyből valamilyen rokon ne elcsatolt területen éljen. Ebből kifolyólag ugy gondolom, hogy a az erre vonatkozó szavazás eredmény, a hülyeséget rizsázó hatalomnak ,médiának, és a hierarhiában tevékenykedők mondhatni érzéketlensége és szemétsége.Nyugodtan lemerem irni, hogy bocsánatot a bántásokért és sokszor megaláztatásokért is , minden határon túli magyartól , az eddigi politikát folytatók nevében és az őket kiszolgálók nevében is , zöme magyar ember bocsánatot kér a fent leírtak miatt.

Előzmény

Válasz

Köszönöm Ilona!

Erőt adnak és bizalommal töltenek el szavaid.
Bízom benne minden nemzeti érzelmű magyar ember, aki szívén viseli nemzetünk sorsát hasonlóan még több erőt merítenek bölcs szavaidból.
Lesz erőnk - mert akarjuk, hogy legyen - végig menni a megkezdett úton.

Őszinte tisztelttel: Oszkár

Előzmény

Válasz

Kedves Oszkár,
nem akartalak bántani, érzem, tudom,hogy a szeretet munkálkodott benned.
Jó hogy feltetted ezeket a kérdéseket - és tedd még fell az összes többit is, valakinek a kellemetlen munkát is fel kell vállani -Igy legalább magunkba kell nézzünk, tiszta képet kell alkotnunk magunkról.
Ne csodálkozz, hogy itt tartunk. Vannak akik minden elkövettek, hogy ide jussunk.
Ha fáj, hogy igy állnak a dolgok, az azért van, mert mi Testvérek, valójában nagyon szeretjük egymást. Egy Anya gyermekei vagyunk. Egyetlen Magyarország Anyánk van. Erre kell nekünk ráébrednünk, és akkor nincs az a Trianon, ami elválaszt, akkor Trianon magátó semmivé válik. Trianont a szeretetünk hiánya tartja még fenn. A bölcsek azt mondják, a gonosztól úgy lehet megszabadulni, ha felismerjük. Azzal megpecsételtük.
A mi kicsi Anyánk, Anyaországunk nagyon beteg. Őt kell mindannyiunknak nagy szeretettel meggyógyitanunk, és akkor minden Testvérnek lesz hova Hazamennie. Addig nem. Ha egymást bántjuk, attól anyánk jobban szenved.
Igaz az a mondás, hogy ,,aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni''.Mi már megjártuk a pokol fenekét. Most már el kell indulnunk hazafele, mert szeretettel várnak, és ha hazaérünk, semmi sem árthat többé nekünk. Mert már tudjuk, hogy mit jelent a Haza.
Hogy szégyelljük magunk, az a legnagyobb eredmény. Az jó. Abba benne a szeretet és a megoldás. Előbb tegyük rendbe, gyógyitsuk meg a kicsi Magyarország Anyánkat, hiszen mi vagyunk a világ gyógyitó nemzete. Ez az első, amit tenni kell, és akkor minden gyermekének lesz hova Hazamenni. És akkor megint együtt lehet az egész Magyar Család. Az anyai asztalnál minden Testvérnek helye lesz, és végre Hazaérünk.
Ne szégyeld magad Oszkár, és ne szégyelje magát senki, aki felszaggatja a sebeket, mert Ez a Gyógyitó Munkánk része. Ezt kell tenni. Nem könnyű, de elkezdtük, és véghez kell vigyük. A Magyarok Istene adjon nekünk erőt hozzá !

Testvéri szeretettel Ilona

Válasz

Ilona!
SZÉGYELLEM magam! Nem gondoltam ilyen érzelmeket váltok ki a témák felvetésével. Én az állampolgárság és az emléknap kérdés felvetésével is azt szerettem volna, ha minden igaz magyar érzelmű ember hangot ad annak, hogy a teljeskörű - szavazati joggal rendelkező - állampolgárság megadása és a nemzeti gyásznap megtartása mellett áll ki teljes mellszélességgel. Ezen elvárásunkat jelezzük is az ország vezetői felé, és támogatjuk azon pártot amely felkarolja ezt a mindent magyart megillető jogot.

Én a magam részéről a teljes jogú állampolgárság és a nemzeti gyásznap törvénybe foglalásának feltétlen híve vagyok. A természetes testvéri együvé tartozás érzése mellett a legfőbb kívánságom, hogy jogilag is együvé tartozzunk és így közösen erősítsük nemzetünket.
Önök - mint reményeim szerint választójoggal rendelkező - állampolgárok válaszhatják meg kiket találnak méltónak képviseletükre.

Egy előző fórumtémához tartozó hozzászólásomban hangot is adtam annak elég volt az eddigi mis-másolásból, látszat tevékenységből és az "önjelölt diszpintyek" semmit el nem érő bájdiplomáciájából.

Bocsánatot kérek mindenkitől akiket meggondolatlanságomon keresztül megsértettem!

Kérem a közösség vezetőjét amennyiben lehetséges töröljék mindkét bejegyzést a közösségi oldalról. Amennyiben nem lehetséges önként kilépek a közösségből mert nem vagyok méltó arra, hogy a tagja legyek!

Válasz

Ki dönti el, hogy ki képviselne majd minket a felsőházban?
Nyilván egy ,,magyar érdekvédelmi szervezet képviselője''? Majd beülnek a Markolj Bélák.
Eddig is megmaradtunk, és ezután is magyarok leszünk állampolgársággal vagy anélkül, szavazati joggal, vagy nélküle. De nem mindegy, hogy a testvéremmel, vagy nélküle.
Ha visszatekintünk az elmúlt húsz évre, láthatjuk, hogy mit értek el a magyar polgárok a szavazati jogukkal? Mennyit is ért?
Már lezajlottak a választások, a mostoha testvér meg már kinos, csak gondot okoz.
Nem érzitek, milyen megalázó ez mindnyájunkra nézve? Hát ide sülyedt a magyar lélek? Már a románok is különbek nálunk?

Talán egyszer visszatér a lelkünkbe a testvéri szeretet. Talán egyszer érezni fogjuk, hogy eggyüvé tartozunk.
Kérdem én tőletek, anyánk is megszavaztatott, hogy kell-e a testvérünk? Vagy túl problémás, esetleg törődnünk kell vele? Esetleg akkor kevesebb jut nekünk?
Hát ide jutottunk? Ez a magyar?
Szégyellem, és megalázva érzem magam.
Oszkár, kell nekünk nemzeti emléknap? Vagy kevésbé fájó, már nem is emlékezni?

Válasz